第29章杨氏集团(4/14)

*来********，********宋********庆********安********对********她********失********去********了********兴********趣********，********她********又********攀********上********了********独********眼********。****************b********r******** ********/************************b********r******** ********/************************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;********宋********庆********安********对********这********件********事********自********然********也********是********恼********火********的********，********但********是********碍********于********独********眼********，********他********也********只********能********睁********一********只********眼********闭********一********只********眼********。********独********眼********是********保********安********之********王********，********这********不********是********最********可********怕********的********。********最********可********怕********的********是********独********眼********背********后********的********少********林********俗********家********弟********子********这********个********集********团********。********就********算********是********滨********海********的********龙********王********爷********也********不********敢********得********罪********独********眼********就********是********因********为********这********个********原********因********。****************b********r******** ********/************************b********r******** ********/************************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;********齐********娇********娇********这********两********年********来********春********风********得********意********马********蹄********疾********，********全********是********因********为********有********了********独********眼********。********正********是********因********为********内********心********膨********胀********，********才********会********对********林********清********雪********下********手********。********可********谁********曾********想********这********次********却********是********栽********了********跟********头********。********若********是********独********眼********离********开********了********滨********海********，********她********失********去********了********庇********护********，********宋********庆********安********肯********定********饶********不********了********她********。****************b********r******** ********/************************b********r******** ********/************************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;********“********我********跟********你********一********起********走********。********”********齐********娇********娇********马********上********说********道********。****************b********r******** ********/************************b********r******** ********/************************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;********独********眼********不********由********微********微********感********动********，********说********道********：********“********好********。********”****************b********r******** ********/************************b********r******** ********/************************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;********林********清********雪********下********班********后********，********陈********扬*******